Vásárosdombónak dolgozik a Nap

Kétszáz háztartásnyi tiszta energia az Astrasun beruházásából!

A Tolna és Baranya megye határában fekvő, alig több, mint ezer fő lélekszámú kistelepülés 2020 nyarán új, 499 kWp teljesítményű naperőművel gazdagodott az Astrasun Csoport beruházásának jóvoltából. Éves szinten a 2000 órát is meghaladja a napsütéses órák száma a környéken: az ilyen szerencsés adottságú környezetben kézenfekvő megoldás munkára fogni a napenergiát. A környező földeken már két – szintén az Astrasun által tervezett és engedélyeztetett – napelempark termeli a kiapadhatatlan energiaforrásból táplálkozó áramot, és tervezik egy következő telepítését is.



Mínusz 28 tonna széndioxid évente
Egyetlen ilyen fél megawattos naperőmű akár 200 háztartás villamosenergia-igényét képes ellátni, s a nem megújuló energiaforrások használatát kiváltva évente átlag 28 tonna széndioxidtól menti meg a légkört.
Míg a naperőművek klímavédelmi hatásai a jövő generációinak egészségét biztosító zöld befektetések, beruházásként piaci haszonnal is járnak: átlagosan tíz éven belül megtérül a megvalósításukba fektetett költség, s onnantól kezdve nettó nyereséget termelnek. A napelem panelek élettartama minőségtől függően legkevesebb 25 év – az Astrasun Csoport azonban több olyan innovációt használ magas színvonalú napelemparkjainál, ami az élettartamot akár 15 évvel, a hatékonyságot pedig átlagosan 30%-kal növeli. A sikertörténethez hamarosan – részvények vásárlásával – bárki csatlakozhat, a feltörekvő vállalat ugyanis az év végéig tőzsdére lép, és részvényeket bocsát ki.  

A 19. században felfedezték, a 21. században kihasználják
Gondolták volna, hogy a technológia alapját képező fotovoltaikus hatást már a 19. század első felében felfedezte az akkor mindössze 19 éves francia fizikus, Alexandre Edmond Becquerel, és fél évszázad se kellett hozzá, hogy 1883-ban az első napelem megszülessen Charles Fritts amerikai feltaláló jóvoltából?
Ehhez képest Magyarországon a napelemes rendszerek háztartási és kiserőmű szintű telepítése még az 1990-es években is afféle űrkorszakbeli megoldásnak számított – ám az elmúlt évtizedben exponenciálisan növekedett a napenergia felhasználása hazánkban is. A piaci trendek azt mutatják, hogy a napelemparkok és általában a napelemes rendszerek felfutása még korántsem ért véget: a megújuló energiaiparnak ez a szereplője mutatta a legnagyobb növekedést az elmúlt években, s az igény a technológiára csak növekszik.

Napfényes úton a karbonsemlegesség felé
A változásokat nem pusztán a praktikum szülte, hiszen az Európai Unió klímastratégiájának része a karbonsemlegesség 2050-ra elvárt elérése, a fosszilis energiahordozók kivezetése, s ezzel párhuzamosan a megújuló energiaforrásokra való áttérés.  Ez a folyamat az utóbbi években érezhetően felgyorsult: egy független elemző szervezet (Ember – Coal to Clean Energy Policy) júliusban nyilvánosságra hozott jelentése szerint 2020 első félévében az unió országaiban a villamosenergia nagyobb részét termelték megújuló energiaforrásokból, mint fosszilisből.
A csodálatos baranyai dombok ölelésében fekvő, tiszta energiát termelő vásárosdombói naperőmű nem okoz tájsebet a festői környezetben, működése csendes, így az élővilág háborítatlanul virulhat körülötte. Az Astrasun csoport egyik környezetbarát innovációja, hogy a naperőművei területén termő füvet birkákkal nyíratja, ami a benzinmotoros kaszálás káros környezeti hatásának kiküszöbölésén kívül számos haszonnal jár: a természetes trágyázásnak köszönhetően a talaj humusztartalma feldúsul, hozzájárulva a helyi biodiverzitás gyarapodásához.