Míg jótékony klímavédelmi hatása miatt hosszú távon a napenergia kiaknázása képes gyógyítani az élővilág sebeit, a napenergia-parkok némiképp mégis tájidegennek tűnnek telepítési helyükön. Holott a természet a napelemparkok telephelyein belül szinte azonnal nyer a jelenlétükkel!
A napelemparkok környezetre gyakorolt, globális szintű általános pozitív hatását talán nem is szükséges részletezni: a megújuló energiaforrást kiaknázó naperőművek olyan „tiszta” energiát biztosítanak, melyek károsanyag-kibocsátástól mentessé teszik az energiafogyasztást. Ez pedig a 21. század csillapíthatatlannak tűnő energiaéhségét tekintve nagy lépés a fenntarthatóság és vele a karbonsemlegesség felé.
A napelemparkok lokális szinten és rövid időn belül is éreztetik jótékony hatásukat, elsősorban a biodiverzitás gazdagításával. Elsőre talán furcsának tűnik, hogy a modern, csillogó üvegfelületekkel rendelkező ipari komplexumok körül valósággal burjánzik az élővilág, de ha közelebb megyünk, kiderül, hogy más környező területekhez képest érezhetően gazdagabb a fauna és a flóra.
A napelemparkok élővilágát több – például holland, német, angol, amerikai – kutatás is vizsgálta, melyek általános megállapításként arra jutottak, hogy a napelemparkok már puszta jelenlétükkel gazdagították a biodiverzitást. A változás mögött egyrészt az olyan egyszerű környezeti módosulások állnak, mint a panelek által vetett árnyék, a körülöttük megváltozott légmozgás, vagy éppen a tövükben meggyűlő csapadék. Mindezek apróságoknak tűnnek, de már önmagukban elősegítik, hogy árnyékosabb helyeket kedvelő növények, menedéket kereső állatfajok otthonra találjanak körülöttük.
Naperőmű Európában nem épülhet a Natura 2000 oltalma alá eső területen – telepítésük kezdetén jellemzően monokultúra található az adott helyen, s gyakran erős talajerózió is tapasztalható. A napelemparkok egyik közvetlen hatása a talajerózió megakadályozása: az elfolyó csapadék és szél nem hordja el a talaj felső termőrétegét, így a növények könnyebben megtelepülnek körülöttük.
Mivel a napelemes projektek többnyire tápanyagszegény, mezőgazdasági művelésből kivont területeken valósulnak meg, a természet a maga ritmusában, a talajerózió csökkenése mellett regenerálhatja a termőréteget. (Magyarországon egyébként különösen szigorú a termőföldek hasznosítására vonatkozó szabályozás, és a naperőművek alkalmasak arra, hogy a gyakorlatilag az agrárium számára használhatatlan zöldmezős területeket a termőföld 25-30 év pihentetésével, ugaroltatással visszaadhassák a mezőgazdasági termelésnek.)
Német kutatók 75 naperőmű környezetét vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy a parkokokon belül a preindusztriális állapotra sikerült visszaállnia a talajnak, s ennek köszönhetően korábban a területen nem található fajok sokasága jelent meg a panelek körül. Egy brandenburgi napelemparkban 2019-ben például csak szöcskefajból 25 félét számoltak a kutatók!
Bár egy pusztán energiatermelésre használt naperőmű is új, sajátos mikroklímát teremt a helyi élővilág számára, még szembetűnőbb a biodiverzitás növekedése a művelés alá vont napelemparkokban. 2016-ban jelent meg az a tanulmány, amely 11 angliai és walesi napenergiaparkot vizsgált, melyek mindegyikén folyt mezőgazdasági tevékenység. Bár mindegyik vizsgált területen a fajok számának gyarapodása volt megfigyelhető, ennek mértéke attól is függött, hogy a gazdálkodók hogyan kezelték a vadon élő állatok peremterületeit, milyen növényeket termesztettek, folytattak-e legeltetést, vagy mennyire korlátozták a gyomirtó szereket.
Természetesen e tekintetben is sok múlik a napelemes projektek tervezőin és fenntartóin: a korszellem egyértelműen azoknak a naperőműveknek kedvez, melyek megálmodói és kivitelezői tudatosan a természettel és a helyi közösséggel való harmóniára törekednek – például megfelelő tájolással, a panelek között elegendő tér meghagyásával, vagy a megfelelő másodlagos felhasználás (mint a legelő, kaszáló, méhrezervátum) kiválasztásával.
Az ASTRASUN két naperőművében, Csurgón és Nagyatádon tudatosan fordult a biodiverzitást gyarapító megoldások felé. Csurgón egy feltöltött – rekultivált – szeméttelep helyén létesült az akár 1000 háztartás elektromos energiaigényét kielégítő 2 MWp naperőművünk. Az instabil talajon a tartószerkezet kialakítása is egyedi megoldást kívánt, és arra is ügyelni kellett, hogy a munkálatok során ne szabaduljon ki az eltemetett hulladék. A napelemek jelenléte segített megállítani a talajeróziót, így az egykori szeméttelepen kialakulhatott egy megmaradó termőréteg. A naperőmű területe ma legelőként működik: egy kisebb birkanyáj „tartja karban” a mezőt. Az ötletet, hogy birkákkal nyírjuk a füvet, először Nagyatádi erőművünkben alkalmaztuk. Az általában benzinnel üzemelő gépi kaszáltatással szemben a birkák nemcsak környezetbarát módon látják el a feladatot, de még trágyázzák is a földet, visszaadva annak természetes termékenységét.
