Tom Fisk képe a Pexelsről

Napelemtenger a magyar tájban: sivatag vagy oázis? /1.

A naperőmű-beruházók napi szinten találkoznak a napelemparkokkal szemben tanúsított lakossági ellenállással. Ez egy sajátos ellentmondást szül: elvileg konszenzus van a tiszta energiákra való átállás szükségességét illetőleg a fenntartható jövő érdekében, s ezt a célt Magyarországon a megújuló energiatermelők közül a naperőművekkel lehet a leggazdaságosabban és a legkisebb környezetterheléssel megvalósítani. Ugyanakkor a laikusok részéről gyakran fogalmazódik meg, hogy a nagy kiterjedésű napelemparkok tájidegenek, rombolják az élővilágot, és elveszik a termőföldet a mezőgazdaságtól.

Cikkünkben megnézzük, mi igaz a „vádakból”, és hogyan lehet környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fair napelemparkokat építeni (ami az ASTRASUN célja a beruházásainál).

Naperőmű-ipar, a magyar tiszta energia élharcosa

Lássuk, hogyan lett a magyarországi tiszta energia forradalom élharcosa épp a naperőmű-ipar? A megújuló energiatermelés aránya 16% a teljes áramtermelésben, és 7% villamosenergia származik kisebb-nagyobb naperőművekből. Hazánkban új szélerőművet már lényegében egyáltalán nem lehet telepíteni a területi korlátozások miatt, nincsenek a kisebb vízerőművek építésére alkalmas vadvizeink sem. A biomassza erőművek jellemzően korábbi szénerőművekben működnek, és amellett, hogy nem kifejezetten hatékonyak, még környezetvédelmi szempontból is aggályosak az erdőkitermeléshez kötöttség miatt. Reálisan a napelemparkok telepítésére adott tehát a legtöbb lehetőség.

A méret a lényeg… a megtérülésben

A naperőmű-építés bonyolult és főleg költséges tervezési-engedélyezési folyamattal jár együtt egy folyamatosan változó szabályozási környezetben, ezért alakult ki az a gyakorlat, hogy több kicsi projekt helyett a beruházó egy nagyra koncentrálja erőforrásait. Arányaiban a nagy teljesítményű – 50-100 MW-os –napelemparkok építése és üzemeltetése biztosítja a legnagyobb és legbiztosabb megtérülést. Ebből a tényből viszont az is következik, hogy rugalmasabb szabályozással, piaci ösztönzőkkel a nagyobb társadalmi elfogadottságú kisebb erőművek száma növekedne. 

Mekkora területigénye van egy napelemparknak? Általánosságban elmondható, hogy 1 MW kapacitású naperőmű minimálisan 1 hektár (azaz 10.000 négyzetméter) területet igényel. A nagy naperőművek által elfoglalt 50-100 hektár kiterjedésű összefüggő területek jellemzően szántóként vagy legelőként hasznosultak korábban, mielőtt kivonták volna őket a művelésből. Ez a hasznosság azonban gyakran csak papíron létezik: gyakorlatilag bozótos, műveletlen, parlagfű-lepte, vagy éppen illegális szemétlerakóként funkcionáló telkekről van szó az értékesítés pillanatában. Magyarországon is elindult a sivatagosodás folyamata a klímaváltozás miatt, a mezőgazdaság által ténylegesen termelésre használható területek száma rohamosan csökken; általános jelenség, hogy a kimerült földeket beruházási célokra értékesítik tulajdonosaik. 50-100 hektár kiterjedésű barnamezős területek – kitermelt bányák, elhagyott laktanyák, üzemi területek, rekultivált hulladéklerakók – hazánkban csak elvétve találhatók, és az áruk is borsos.

Fair napelemparkok

De valóban métely a környezetre és az agráriumra nézve egy mégoly nagy kiterjedésű napelempark jelenléte? Nem feltétlenül – vagy fogalmazzunk úgy, lehet úgy naperőművet építeni, hogy ökológiai szempontból kifejezetten hasznos legyen, és az agrovoltaikus módszerek lehetőségek egész tárházát kínálják a mezőgazdasági hasznosításra is. Korábbi bejegyzéseinkben már megírtuk, hogy a napelemparkok jellemzően monokultúrára épülnek, és az árnyék- és csapadékviszonyok megváltoztatásával éppen, hogy segítenek a környezetnek tiszta lapot nyitni egy gazdagabb, háborítatlan ökoszisztéma kialakítására. Ehhez természetesen szükséges az építtető szándéka is: például szélesebb sorközök, magasabb állványzat, legeltetéses fűnyírás (solar grazing) alkalmazásával, beporzóbarát növények telepítésével. Ne feledjük, a legtöbb napelempark pár évtized termelés után szinte teljes egészében elbontható és újrahasznosítható. A helyén pedig pihentetett, gazdag élővilágú föld marad.

Cikkünk még nem ért véget, hamarosan folytatjuk!