Cikkünk első részében a napelemparkokkal szembeni ellenállás okait vettük sorra, és a fair naperőművek nyomába eredtünk. Elemzésünket a tisztán erőművi modell alternatíváival folytatjuk.
Energiatermelés és mezőgazdaság szinergiában
A nemzetközi szakirodalom számos kipróbált gyakorlatot dokumentált mezőgazdasági termelésre alkalmas napelemparkokat illetőleg: akár a meglévő farmok tevékenységét egészíti ki a villamosenergia-termelés, akár félsivatagi területet rehabilitált a napelempark jelenléte ültetvény telepítéséhez, az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a két terület egymással szinergiában, hatékonyan képes működni. Magyarországon agrovoltaikus gazdaságot kiserőművi kapacitással lehetséges megvalósítani a jelenlegi szabályozás mellett.
Tegyük fel, hogy teljességgel elvetjük a hagyományos, erőmű-elveken működő – a hálózatba minél nagyobb villamosenergia-mennyiséget pumpáló és értékesítő –, a haszonmaximalizálás érdekében kialakított naperőműveket. Milyen alternatívák vannak helyettük?
Alternatív utak
A sajtó szenzációként kap fel olyan hibrid megoldásokat, mint a napelemes járda vagy az autópályák fölé telepített napelemes rendszerek prototípusa vagy koncepciója. Ezek valójában látványos, de hatékonyság szempontjából kevésbé megtérülő projektek. A vízi napelemparkok létesítése viszont működő alternatíva lehet Magyarországon is, ráadásul bányatavakon, víztározókon vagy mezőgazdasági öntözőtavakon, csatornákon a vízveszteséget is csökkenthetik ezek a rendszerek. A vízi élővilágnak szintén kedveznek ezek a létesítmények, hiszen árnyékot, ívóhelyet biztosítanak, és megakadályozzák az algásodást is. Nagyságukat tekintve azonban hazánkban – komolyabb vízfelületek híján – az úszó naperőművekben rejlő potenciál meg sem közelíti a szárazföldi naperőművekét.
Bécs városfejlesztő koncepciójának példája azt mutatja, hogy az ipari jellegű épületek – raktárak, állomások, termelőüzemek, középületek – tetejének napelemekkel való borítása szignifikáns változást hoz a zöldenergia arányának térhódításában. Magyarországon a raktárak, üzemek, magtárak, géptárolók tetejére ritkán gondolnak úgy, mint egy naperőmű-beruházás lehetséges helyszínére, pedig sokkal kisebb terület- és eszközigénnyel lehet a földre telepített rendszerekhez hasonló teljesítményt elérni.
Termelőtől fogyasztóig
Nemzetközi, és részben hazai gyakorlat demonstrálja, hogy a decentralizált, a termelőtől egyenesen a fogyasztóig jutó energiatermelés formái szintén járható útnak bizonyulnak a gigaparkok ellenében: a nagyfogyasztók – pl. gyárak, üzemek – egyedi energiavásárlási megállapodása (PPA) a tiszta energiát termelővel, vagy civil oldalon az energiaközösségek elterjedése szintén a kisebb napelemparkoknak kedvez. Az ilyen modellek már csak azért is kedvezőek, mert a naperőművekből származó villamosenergia ára világszerte olcsóbb más energiaforrásokéhoz képest.
A tiszta energiára való áttérés tehát Magyarországon biztosan nem vezet napelemsivatagokhoz, már csak azért sem, mert a napelemparkokat korántsem sivatagi körülmények jellemzik, a zöldmezős 50-100 MW-os naperőmű beruházásokra alkalmas földterületek pedig rohamosan fogynak. Rugalmas szabályokkal, jobb befektetői környezettel és együttműködő piaci, lakossági szereplőkkel kialakulhat egy fenntartható, környezet- és fogyasztóbarát tiszta energiatermelési rendszer. Ehhez azonban ítélkezés helyett valós párbeszédre van szükség.
